Az első helyezett Hegyeshalom csapatát fogadtuk a hétvégén. Ez egy erőfelmérő volt a srácoknak, és természetesen a három pont itthon tartása. Ez a mérkőzés utolsó percéig így is tűnt, de sajnos már nem bírták erővel és koncentrációval a srácok. Az első félidő úgy alakult, ahogy megbeszéltük, formás támadásokból, sok helyzetet kiharcolva szereztük az első gólt büntetőből és pár percre rá a másodikat egy kontratámadásból. Egy rövidzárlatot követően szépített az ellenfél és 2-1-es eredménnyel vonultunk a szünetre. Félidőben rendeztük sorainkat és növelni is tudtuk előnyünket, szintén büntetőből. Magabiztos vezetésünk és harcias fegyelmezett játékunk csak az 55. percig tartott, mert előbb Fehérvári Ádámnál szakadt el a cérna és piros lapot kapott, három percre rá pedig Boczor Krisztián, (aki addig a csapat egyik legjobbja volt) egy rossz és felesleges szabálytalanság után megkapta második sárga lapját és mehetett zuhanyozni. Az a kilenc játékos, aki maradt, ember felettit alkotott, még ha a végén nem is sikerült nyerni. Preiner Frici magabiztosan tette a dolgát, ha kellett ütközött. Boczor Martin két, fél perces kirohanását leszámítva úgy támadásban, mint védekezésben felülmúlta önmagát, ritkán látott akaratról és küzdeni tudásról tett tanúbizonyságot Szalai Leventével együtt, aki ha kellett csúszott mászott a sikerért. A két Prémus testvér mindent megtett az ellenfél támadásai megakadályozásában még annak ellenére is, hogy kevés edzésen tudtak eddig részt venni és nincsenek 100%-os fizikai állapotban. Dombi Renátó egy előző napi mérkőzéssel a lábában fegyelmezetten és maximálisan ellátta a rá bízott feladatát. Sok labdát szerzett, tehermentesítette a középpályát sokat robotolt, egy igazi csapatjátékossá nőtte ki magát fiatal kora ellenére, példakép lehet a serdülő csapat fiatalabbjai előtt. Burián Csabi, aki eddig kevés játéklehetőséget kapott, nekem pedig kellemes csalódást okozott. Tőle még nem látott módon önbizalomtól duzzadva küzdött, harcolt és egy nagyszerű gólpasszt adva vette ki részét a jó eredmény elérése érdekében. A két első csapatos támadó szellemű játékos Németh Tibi és Szalai Tomi, nem csak a játéktudását adta, (két gól az egyik, két tizenegyes kiharcolása a másik neve mellett) hanem példátlan küzdeni tudásukkal húzták előre a csapatot. Ez a kilenc, ízig-vérig sportember, csapatjátékos, akik mindent megmutattak és megtettek a győzelem érdekében sajnos a végét nem bírták már és kiegyenlített az ellenfél. Nagyon igazságtalannak tartom ezt az eredményt, de ez a hozzáállás a részükről, bíztató lehet a következő időkre. Sajnos nem lehet elmenni a két fegyelmezetlen játékos mellett. Fehérvári Ádám, aki talán a csapat egyik legszerényebb és legfegyelmezettebb játékosa, nem engedhet meg magának ilyen magatartást és remélem ebből egy életre leckét kapott. Boczor Krisztián egy teljesen más lazább és vagányabb ember. Rövid időn belül nagyon jó csatárrá nőheti ki magát, ha csak a focira koncentrál, és a pályán leveti azt a link magatartását, ami néha kitör belőle. Ha nem visz bele egy kis komolyságot és fegyelmet, akkor nagyon nehéz lesz neki előre lépni. Remélem mind a ketten tanultak ezekből a hibákból és a büntetésük letöltése után bebizonyítják a csapattársaiknak és a szurkolóknak, hogy ez egy rövidzárlat volt és mindig lehet rájuk számítani. Az elmúlt hetekben minden edzésre és mérkőzésre rendszeresen jut egy fegyelmezetlenség, és mielőbb ezeket orvosolnunk kell, mert ez nem mehet az eredmény rovására. Nincs a játékosok vállán teher. Nem kérünk tőlük lehetetlen dolgokat, csak azt, hogy fegyelmezettek legyenek és tartsák be azokat a taktikai utasításokat, amit az edzőjük kér. Tudniuk kell a játékosoknak, hogy nekem is véges a türelmem, ráadásul az első csapatnál is helyt kell állnom és ezek után el kell gondolkodnom azon, hogy kinek, mit és hogy hol fogok segíteni a jövőben.
(Horváth Péter)